A kanadai Nickelback élete dalfeldolgozó bandaként kezdődött Hanna-ban, 215 km-re északkeletre Calgary-tól. Végül megpróbálták más emberek számait és az énekes és gitáros Chad Kroeger-t összerakni egy csokor eredeti számért. Kölcsönvéve 4˙000 dollárt mostohaapjától elment a nagyvárosba, Vancouver-be elkészíteni első felvételeit egy barátja stúdiójában. Az eredményekre alapozva Kroeger testvére, Mike és basszusgitáros haverja, Ryan Vikedal is elmentek Vancouver-be 1996-ban. Még ugyanabban az évben felvették a hosszan játszott Hester-t és az első nagylemezüket, a Curb-ot. A csapat énekese 2 évet töltött azzal, hogy reklámokat adott el egy focimagazinnak, és ezután felhasználta az apró trükköket a bandájához, amit megtanult ott. Megkérte a barátait, hogy küldjenek faxokat, és telefonáljanak rádióknak, hogy játsszák az első önálló lemezüket addig, amíg eléggé megismerik az emberek Nickelback-et, és a banda folytatni tudja a munkát.

1998 végén rájöttek, hogy a menedzsereik nem elég jók, hogy tovább juttassák őket, így úgy döntöttek, hogy magukat kezdik el menedzselni. Mike Kroeger az értékesítést, testvére Chad a rádiókat intézte. A csapat 30˙000 dollárt fektetett bele az új albumukba. A The State 2000 januárjában hirdette a függetlenséget egy lassú rockperiódus alatt, amikor Kanada eleget szeretett volna tenni a közönség egyre növekvő követelésének. Emiatt a helyi rádió elkezdett kétségbeesett módon otthoni együttesek után nézni. Amit találtak, az Nickelback énekese, ,,Emberek vezetője" volt. Nickelback folyamatosan turnézott a The State albumával és 200 show után, a banda az ismeretlenségből milliók előtt játszó csapattá vált. A The State albumot a Roadrunner kiadó kapta fel, és több mint 500˙000 példányban kelt el.

Sok szám, ami felkerült a következő albumra, a Silver Side Up-ra, még a The State Amerikában való megjelenése előtt íródott. Chad Kroeger tudatosan döntött úgy, hogy sokkal közvetlenebb stílusban írja majd dalait, mint hogy metaforákba, hasonlatokba, és homályba burkolózzon, mint ahogy azt sokan mások teszik. A ,,Too Bad" Chad és Mike apjáról szól, aki sosem volt mellettük, miközben felnőttek. A 'Never Again'-t a tönkrement otthonok ihlették.

Hogy felvegyék az albumot, az együttes úgy döntött, hogy Pick Parashar producerrel dolgoznak ugyanabban a stúdióban, ahol a The State-t is felvették, Vancouver Green House-ában. Az album 5 rövid hét alatt teljesen elkészült és a 13 szám végső munkálataiban Randy Staub (Metallica U2) segédkezett. Parashar és Staub kombinációja meghozta a sikert. Nickelback népszerűsége növekedett és a számok minősége feltette a Silver Side Up-ot a slágerlistákra szerte a világon, vezetve is azt a sláger kislemezzel, a How You Remind Me-vel, ami 2002 legjátszottabb dala lett, az album pedig multipaltina lemez. Ez volt a második eset a Guess Who's 'American Woman' óta, hogy kanadai banda vezette mind a kanadai, mind pedig az amerikai rock slágerlistáját ugyanabban az időben. Kezdeti sikereik után Kroeger Vancouverben dolgozott a hazai Default-al, és elkészítette Josey Scott-al a Spiderman filmzenéjét. 2002 nyarán a csapat ismét megjelentette a Curb lemezt az elmúlt évek kiesése miatt.

A kifinomultabb album, a The Long Road 2003-ban érkezett. Az albumot megelőző kislemez, a Someday a 7. helyig jutott a top 100-as slágerlistán. A nagyalbum végül 5 millió példányban kelt el világszerte, négyszeres platinalemez lett Kanadában, és hatalmas sikerű nemzetközi turnésorozatot hozott Nickelback-nek.

A banda eddig 7 Juno díjat, 7 Grammy jelölést, 2 American Misic Award jelölést és 4 Billboard Awards-t nyert.

2005 februárjában Ryan Vikedal elhagyta a bandát, de később Vekedal elismerte egy interjúban, hogy valójában kitették az együttesből, mert nem volt, ahogy ő fogalmazott, 'the type of drummer', azaz nem volt az a dobos fajta. Egy hónappal később a 3 Doors Down dobosa, Daniel Adair egészítette ki a bandát, hogy elkészítsék Vancouverben, Koreger stúdiójában a következő albumukat. ZZ Top Billy Gibbons-a vendégeskedett az új album, az All The Right Reasons elkészítésében, ami 2005 októberében jelent meg, és hatalmas sikernek bizonyult,hisz többszörös platinalemez lett több országban is! Több, mint 9,5 millió fogyott a lemezből a világon, ebből 6,7 millió az Usában. Ez a 21.században a 16-ik album eddig, amely ekkora eladást ért el.A „Side Of A Bullet” című dallal Dimebag Darrell-nek a Pantera/Damageplan gitárosának állítanak emléket. A Nickelback tagjai a Charlie Angyalai című filmhez készült „Saturday Night's Alright (For Fighting)” feldolgozásának felvételekor dolgoztak együtt vele. Így őket is lesújtotta a gitáros tragikus meggyilkolásának híre.