Az együttes az albumot most addig nem adta ki a kezéből, amíg a tagok nem érezték úgy, hogy mindegyik szám maximálisan tükrözi az elképzeléseiket. "Tökéletességre törekszünk" - mondta erről Kroeger, "ha befejezel egy dalt, és nem ragad meg benned, hogyan várható akkor el ez bárki mástól, aki csak egyszer vagy kétszer hallja ezt?"

A visszatérés pedig kétségkívül hatásosra sikeredett, hiszen azon kívül, hogy a pár hete megjelent All The Right Reasons azonnal az amerikai lemezeladási lista élén startolt, a fiúknak ismét biztos a pozíciójuk világszinten is. De a lemezeladásoktól elvonatkoztatva, pusztán magát az új anyagot vizsgálva is egyértelmű, hogy jóval erősebb produkcióval van dolgunk, mint két évvel ezelőtt. A jól megválasztott sztárközreműködők, úgy is, mint Billy F. Gibbons a ZZ Top-ból vagy a morbid módon épp a saját emlékére íródott dalban egy régi Pantera-szólóval posztumusz megjelenő, nemrégiben tragikus módon elhunyt Dimebag Darrell pedig kellőképpen feldobják a lemezt.

Amit vállaltak, azt következetesen, profin és szívvel viszik végig, és talán most először mernek egy kicsit bátrabban is kísérletezni. Így, a már-már hagyományosnak mondható Nickelback-sláger, a Photograph és egy-két finomkodó grunge rock ballada mellett, van itt néhány meglepően dühös és harapós, kemény rocksláger, egy kis country és végre némi játékosság és humor, ami eddig sajnálatos módon hiányzott a repertoárból.

Az All The Right Reasons egy olyan zenekart mutat, amely végre határozottan elindult a saját útján, s ha ez a tendencia továbbra is ilyen ütemben folytatódik, akkor a feltehetőleg két év múlva megjelenő új lemezen már a szkeptikusoknak is okozhatnak meglepetést.